Jelképek és jelentések a Bibliában

Az ortodox és a katolikus egyház ma is legnépszerűbb szentjét – bár manapság nem éppen életszentsége és legendás csodái miatt szereti őt a nagyvilág – előző kötetünkben már bemutattam. Ezért itt csak röviden sorolnám a vele kapcsolatos alapvető tudnivalókat, bővebben szólnék viszont arról, ami őt ténylegesen Bakabányához, általában pedig a bányászathoz, bányavárosokhoz köti.

Bártfa jelenkori feltámadását épp annak köszönheti, hogy megállt fölötte az idő. A XX–XXI. század népvándorlása, a rendszerváltással megélénkülő turizmus és az abban rejlő lehetőséget fölismerő új Szlovákia teszi újraéledését lehetővé.

Héthárs (szlovákul Lipany, németül Siebenlinden, latinul Septemtiliae) város Szlovákiában az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. A Csergő-hegység délnyugati lábánál, a Tarca (szl. Torysa) partján fekszik, 389 m tengerszint feletti magasságban, Kisszebentől 12 km-re, Eperjestől 26 km-re északnyugatra, a 68-as út mentén. ősrégi település, már a honfoglalás előtt létezett.

Kakaslomnic (1899-ig Nagy-Lomnicz, szlovákul Veľká Lomnica, németül Großlomnitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában. A Magas-Tátra délkeleti lábánál, a Poprád völgyében, a folyó bal partján fekszik.

Árpád-házi Szent Erzsébet, a 2007-ben születésének 800. évfordulóját ünneplő szent királyleány, II. András királyunk és merániai Gertrúd leánya, IV. Béla húga. Sárospatakon született. Négy évesen eljegyzik. Türingia leendő grófjával, Hermannal. A gyermek Erzsébet a türingiai udvarban nő fel. Hermann öt év múlva meghal, ekkor a nála hét évvel idősebb, másodszülött fiú, Lajos jegyese lesz.

A Kossuth-díjas filmrendező és művelődéstörténész, Jankovics Marcell és Méry Gábor fotóművész, a már jól ismert szerzőpáros újabb kötetét veheti kezébe az olvasó.

Kisszeben, Szeben (szlk. Sabinov, ném. Zeben, lat. Cibinium) város a Csergő-hegység délnyugati lábánál, a Tarca folyó völgyében. Az Eperjesi kerület Kisszebeni járásának székhelye. A város legértékesebb épülete a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt, gótikus stílusú római katolikus templom. A háromhajós plébániatemplom a főtéren áll.

Lőcse a hajdani Felső-Magyarország és a mai Szlovákia középső részén fekvő legészakibb régiójának, a Szepességnek szívében fekszik, a Magas-Tátra tövében, a Lőcsei-hegység délnyugati peremén a Hernád mellékvizének, a Lőcsének a völgyében, Iglótól északra. Templomának neves oltárairól gyönyörű fotóalbum készült Méry Gábor képeivel, Jankovics Marcell elemzésével.

A római katolikus Szent Anna-templom a XV. században épült gótikus stílusban. Német forrás szerint már a XII. században állt e helyen egy, a strázsákat szolgáló erődtemplom. Templomunk egyhajós, torony nélküli egyház, a legkisebb azok közül, amelyeket eddig bemutattunk. Keletelt, föltehetően a július 26-i Szent Anna-napján kelő Naphoz igazítva.

Szepeshely a világörökség része, mindössze egy utcája van, tizenhat műemléképület szegélyezi.A székesegyház telis-tele van műkincsekkel, jóllehet tizenhárom hajdani gótikus szárnyasoltára közül ma már csak négyet láthatunk.

A hajdan szászok lakta Szepességben, Poprád városában található a XIII. században épült, majd 1464-ben gótikus stílusban átépített Szent György templom.

A Kossuth-díjas filmrendező és művészettörténész, Jankovics Marcell és Méry Gábor fotóművész, a már jól ismert szerzőpáros újabb kötetét veheti kezébe az olvasó.