Ez a könyv nemcsak a sorsa, hanem különösen a tárgya miatt minősül ritkaságnak. Az 1921-ben kiadott Bolsevizmus Magyarországon című tanulmánykötet ugyanis időrendileg az első könyv Európában, amely tudományos igénnyel, tárgyszerűen és szakszerűen vizsgálja a kommunista elmélet egyik gyakorlati megvalósulását, azaz a Magyarországi Tanácsköztársaság rendszerének bemutatásán keresztül feltárja a 133 napig tartó első bolsevista államalkotó kísérletet Magyarországon. A második magyarországi kommunista uralom idején, 1945 és 1990 között a könyv tiltott, üldözött és büntetendő olvasmány volt, a rendszerváltoztatás utáni posztkommunista években pedig, anyagiak hiánya miatt, 2003-ban csak egy szerény példányszámú és kivonatos újrakiadásban jelenhetett meg.
Bethlen István későbbi miniszterelnök kezdeményezésére már 1919 márciusában, a magyarországi bolsevikok uralma alatt megfogant a könyv megírásának terve. A történész Gratz Gusztáv szerkesztésében a korabeli tekintélyes társadalomtudományi szakemberekből álló harmincfős szerzőgárda 1920 tavaszára el is készült a kézirattal.
„A magyar bolsevizmus egy hosszú háború okozta pusztulás végső eredménye, a likvidálás egy neme. A likvidálásnak ez a formája nem volt úgynevezett történeti szükségszerűség, hanem a Károlyi-uralom belpolitikai irányának következménye” – írják a könyv előszavában azok, akik kortársai és pontos ismerői voltak az 1918–1920 közötti sorsfordító időknek.
Ma már tudjuk, hogy a nemzedékek sorát megnyomorító lelki és szellemi likvidálások mellett a kommunizmus világszerte 100 millió emberéletet is kioltott. IX. Piusz pápa Divini redemptoris című, az ateista kommunizmusról szóló enciklikájában a liberális materializmus által eszmeileg előkészített istentelen kommunizmus kapcsán már 1937-ben felhívta a figyelmet arra, hogy „ha az emberek szívéből az isteneszmét tudatosan kilopják, akkor azoknak a szenvedélyei féktelenül kirobbannak a legsötétebb barbárságokban”.
A könyvben olvasható tanulmányok bemutatják az istentelen és embertelen kommunista uralom első magyarországi megjelenését, szellemi gyökereit, közvetlen történelmi előzményeit, véres terrorját és romboló hatását a gazdaságban, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, kultúrában és oktatásban.
Dühödt keresztényellenesség, buzgó internacionalizmus és heves nemzetgyűlölet, tudatos családrombolás és hazug jelszavak leple alatt az emberek kíméletlen kifosztása – ez volt az 1919-es bolsevik uralom lényege Magyarországon.
Ha nem akarja, hogy e jelenség más néven, más formában, de hasonló tartalommal visszatérjen az előttünk álló XXI. században, akkor Ön is tehet ellene. Emlékezzen és emlékeztessen! Ebben segít ez a könyv.