Sorsszerű, hiszen Trianon tükrében értelmezhető a rendszerváltást követő magyar külpolitikának Antall József által megfogalmazott három csapásiránya is: az euroatlanti integráció, a szomszédos országokkal kialakított jó viszony és a határokon átívelő nemzetpolitika hármasa. Mi, a Fidesz alapítói kezdetektől fogva ezt az irányt követtük, mert hisszük és valljuk, hogy a magyar külpolitika Trianon után csak a teljes magyarságért felelősséget vállaló nemzetpolitika lehet. Annak a szolgálatnak a követése a politikában, amelyről Esterházy János, a felvidéki magyarság mártír képviselője vagy Németh Géza, a földalatti egyház püspöke, az Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora mutatott példát nekünk.
96 évvel Trianon után már teljes jogú tagjai vagyunk az Európai Uniónak, és egyre inkább betöltjük azt a szerepet, amelyet több mint egy évezrede szabott ránk hazánk földrajzi és geopolitikai elhelyezkedése. Ebből a munkából Németh Zsolt nemcsak a Külügyminisztérium államtitkáraként és az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökeként, de a bálványosi szabadegyetem szellemi atyjaként is derekasan kivette a részét. Legújabb kötete a magyar–magyar párbeszéd egy kritikus időszakába nyújt bepillantást, miközben arról is számot ad, hogy miként kellett már az uniós csatlakozás után újrafogalmaznunk a magyar külpolitika hagyományos előfeltevéseit a nemzetpolitika, az európai és a regionális együttműködés területén.
Az euroatlanti integráció ugyanis, bár fontos előrelépést jelentett, mégsem oldhatta meg Trianonnak az egész magyarságot érintő sorskérdéseit. Annak ellenére sem, hogy Trianon Európában ahhoz a súlyos örökséghez tartozik, amelyet az Unió alapító atyái mindörökre maguk mögött akartak hagyni. A mi feladatunk, hogy a mostani változó körülmények között is megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakított nemzetünk szellemi és lelki egységét.
úgy gondolom, hogy a Kárpát-medencei magyarság megmaradását egy olyan, keresztény gyökereivel, az alapítók célkitűzéseivel azonosuló Európai Unió szolgálja, amely minden egyes nemzetére megőrizendő értékként tekint, s ezért kiáll a különböző nyelvű régiók autonómiája mellett. Egy olyan Közép- Európa segítheti elő az elszakított nemzetrészek megóvását, amelynek országai megértik és elismerik, hogy a velük élő kisebbségek jogainak biztosítása egyszerre teszi erősebbé az adott közösséget, saját országukat és egész Európát. Ahhoz pedig, hogy ezt elérjük, nekünk tovább kell folytatnunk a kezdeményező külpolitikát, amely ahelyett, hogy másokat szolgai módon követne, mindig és mindenekelőtt a magyar nemzeti érdeket képviseli. Azt a magyar kül- és nemzetpolitikát, amelyet Németh Zsolt eddigi több mint negyed évszázados politikai pályafutása alatt követett, és mind a mai napig a magáénak vall.
Szeretettel ajánlom ezt a kötetet mindazoknak, akik mélyebben is meg akarnak ismerkedni azokkal az elvekkel és kihívásokkal, vitákkal és küzdelmekkel, amelyek a 2002 és 2014 közötti időszakban a magyar kül- és nemzet- politikát alapjaiban határozták meg.
Orbán Viktor
Magyarország miniszterelnöke
