A megismerés és a megértés kiemelten fontos a nemzetiségi jogok tekintetében is, hiszen miközben ugyanazokat a nyugati értékeket osztjuk, ugyanahhoz a politikai-gazdasági, illetve katonai védelmi szövetségekhez tartozunk, a lett megközelítés alapvetően eltér a magyar kisebbségpolitikai közfelfogástól.
Jelen kötet Lettország 20. és 21. századi történetét és nemzetiségi jogalkotását mutatja be a nemzetépítési törekvések fókuszba állításával. A legnagyobb kihívást a nem lett etnikumúak – kezdetben a balti németek, majd főként az oroszok – jelentős száma és időnként domináns, máskor erős pozíciója jelentette és jelenti a vizsgált időszakban és a belátható jövőben is. A nemzethalál képe annyira kézzelfogható (volt), hogy a két világháború közötti, majd az 1991 után a függetlenségét visszaállított Lettország is a nemzetépítést szolgáló jogalkotást tette az egyik legfontosabb politikai és társadalmi céljává. Ez sok esetben eredményezett a jogi szabályozás és jogalkalmazás tekintetében egészen más megközelítést, mint amit Magyarország saját nemzetiségei vonatkozásában érvényesít, illetve amit a külhoni magyarok tekintetében kívánatosnak tart. Jelen kötet e különbség hátterére mutat rá, ami nélkülözhetetlen egy nagyobb fokú kölcsönös empátia kialakulásához a lett–balti–magyar kapcsolatokban.
Németh Zsolt országgyűlési képviselő
