Sámuel

Szabadságvágya, igazságot kereső fordulatos életútja, bőven ellátta tennivalóval, már gyerekkorában. Sámuel először négyévesen ment világgá. A Bécsi kapunál érték utol. Második életében már „gágyé”-val közlekedett. A gágyé olyan összetákolt járgány volt, amely közlekedésre alkalmatlan, élvezeti értéke megkérdőjelezhető, de összehozta a szegény sorsú, találékony fiúkat. A basáskodó, senkiházi figurák próbára tették Sámuel türelmét. A suliban Ő lett a gyengék védelmezője és a bitangok réme egyszemélyben. Sámuel nagy lett és erős. Azonban váratlanul száműzték az ismeretlenbe. Innen indult harmadik élete. A pesti vagány egyszerre a világ végén találta magát. A falubeliek bizalmatlanul járták körül, méregették, szagolgatták. Aztán nagyon lassan, de elfogadták a „Pestit”. Kitárult előtte a világ! Rá kellett döbbennie, megérkezett a Paradicsomba…